Három dologban állapodtunk meg tegnap, kezdte Kamaleson ma este. Hozzuk a Bibliánkat, hozzuk magunkat és imádkozva jövünk, a 139. zsoltár utolsó két versét olvastuk ehhez. A keresztény hitnek van két tovább egyszerűsíthetetlen alapja, folytatta: (1) a rendíthetetlen királyság Zsid. 12, 28. [szóval, ami itt jön, hát, lehetetlen jegyzetelni. Mi lenne, ha Jézus ma itt lenne, és kapna harminc másodpercet főműsoridőben...]. Az Isten országa nem alapelvek sokasága, hanem kapcsolat – ha megtérsz, megismerheted ezt. (2) Van egy személy, egy állandó, nem változó személye a rendíthetetlen országban. Zsid. 13, 8. Aki, ha akkor az utcákon járt, ma is az utcákon jár. Ha akkor türelemmel viselte a támadásokat, ma is türelemmel viseli. Ezt a kettőt azért fontos leszögezni, mert a körülöttünk lévő világban változásban vannak az értékek; nem épp keresztény irányban... Mindeközben az említett személy az ajtód előtt áll és zörget. Először finoman, majd egyre hangosabban az életünk eseményein keresztül - zárta egy és negyed órás prédikációjának első részét Samuel Kamaleson.
Három dolog, amit Jézus ígért, hogy meg fog változni a világban: (1) Lk. 4, 18,19. Az angol társadalom megváltozott, mikor a metodisták elkezdték élni az evangéliumot. Ez elért Indiába és – kétszáz évvel később elért engem - tett bizonyságot Sam Kamaleson. (2): Mk. 10,45 Az Isten országa nem bürokrácia, hanem valódi szolgai állapot. (3) Lk. 19,10. Hogy tartja meg Isten, ami elveszett? Akinek hatalma, pozíciója és vagyona van, keresi Jézust. Miért? Mert ez a három nem ad elégedettséget, és az üresség tovább hajt. Menj, és nézd meg Őt, mert a megfeszített tekintetében élet van.
Egy várakozó Atya van, aki kiszalad a ház elé, ha megérkezel – ez Isten országa. És ez több, mint harminc másodperc főműsoridőben - zárta Kamaleson, aki világosban kezdte, de már jócskán sötétben fejezte be ma esti prédikációját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése