 |
| Származási hely: Tiszaliget fesztivál 2010 |
Szabo Andor nyugalmazott lelkészünk a 131. zsoltárról beszélt, melynek alcíme az Alázatos ember éneke.
 |
| Származási hely: Tiszaliget fesztivál 2010 |
Ez a zsoltár egy a zarándokénekekek közül, amit a Károli-fordítás még úgy jelölt, hogy a grádicsok éneke. Jeruzsálemet „hegyek veszik körül”, keletről több lépcsőben, emelkedőn, „grádicsokon” kell megközelíteni. Egy-egy szebb helyen, grádicson megálltak a zarándokok és énekeltek. De nem csak a teremtést dicsőítő, hanem „mélyből szóló” grádicsénekek is vannak, ilyen ez a 13. zsoltár is: „nem fuvalkodik föl a lelkem”. Ez a zsoltár kapcsolódik a mottóigénkhez (l. Nyereség), a megelégedés fogalmához, hiszen ez az állapot, amikor nem fuvalkodik fel a szívem. Ez a kulcs ahhoz, hogy eljussunk a páli igében olvasott istenfélelem és megelégedés vágyott állapotába.
A következő gondolat a zsoltárban: nem futok olyan dolgok után, amit az Úristen nem akar megadni nekem. Nem kesergek ezeken. Józanság, bölcsesség, szerénység a mai korszellem által generált szuper dolgok után való ácsingózás helyett. Ez a megelégedés másik kulcsa az istenfélelemben.
Istenben bízni a hitélet alfája és omegája – ezzel záródik a zsoltár. Az életben minden helyzetelemzést lehet ezzel befejezni - zárta gondolatait ma reggel Szabó Bandi.
 |
| Származási hely: Tiszaliget fesztivál 2010 |
A kiscsoportos (és otthoni blogolvasói) elmélkedéshez egy kérdés: Hogyan állsz a felvuvalkodottsággal és kevélységgel, a mélyen a szívedbe nézel? Keseríted-e magad elérhetetlen vágyakkal?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése